A s�nik sz�ne

K�lf�ldi szervezetek a t�rpes�n�knek t�bb mint 100 sz�nv�ltozat�t tartj�k nyilv�n, �s ez a sz�m folyamatosan n�vekszik. Szerencs�re nek�nk nem kell bemagolnunk mindet egyes�vel, de j�, ha tudjuk, mit jelenteken azok a sokszor hossz�ra ny�lt kifejez�sek, amik a s�n sz�n�t hivatottak megjel�lni. K�vetkezzen teh�t kategoriz�lva �s egyszer�s�tve, mikb�l tev�dhet �ssze egy s�nsz�n, �s hogyan kell �rtelmezn�nk azt.

T�pus

K�t alapvet� t�pus l�tezik t�rpes�n�kn�l, az algerian (alg�riai) �s a feh�rhas�. A feh�rhas� a "sztenderd", azt semmilyen form�ban nem szok�s jel�lni, teh�t ha a sz�nben nincs ott az "algerian" kifejez�s, az automatikusan feh�rhas� t�pus� s�nt jelent.

Az algerian s�n�k legf�bb jellegzetess�ge, hogy s�t�tebb maszkkal, l�bakkal, orral, b�rrel �s t�sk�kkel rendelkeznek, mint ugyanolyan alapsz�n� feh�rhas� t�rsaik. Ezen fel�l a testalkatuk is k�l�nb�z�, az algerian s�n�k nagyobbak, hosszabb orruk �s nagyobb f�l�k van. A homlokukon tal�lhat� v�laszt�k is szembet�n� lehet: az algerian s�n�kn�l alig l�tszik, m�g feh�rhas� t�rsaikn�l igen felt�n� jellegzetess�g. Van m�g egy-k�t apr� jel (k�ly�kkorban foltos has, szemfolt), de ezek egy�ltal�n nem befoly�solj�k a s�ni kin�zet�t, csup�n a sz�n beazonos�t�s�ban seg�thetnek a teny�szt�nek.

Alapsz�n

A t�rpes�n legfelt�n�bb tulajdons�ga a t�sk�i sz�ne, pontosabban a t�sk�k �s azok cs�koz�s�nak sz�ne; ezek egy�rtelm�en meghat�rozz�k a s�ni alapsz�n�t. K�t csoportra bonthat�k: vil�gos �s sztenderd sz�nek.

Vil�gos sz�nek: pale apricot (halv�ny barack), apricot (barack), champagne (pezsg�), cinnicot (nincs magyar megfelel�je), cinnamon (fah�j), brown (barna)

Sztenderd sz�nek: chocolate (csokol�d�), grey (sz�rke), dark grey (s�t�tsz�rke), salt&pepper (s�&bors), black (fekete)

Ezeken k�v�l l�tezik m�g az alb�n� s�n, ami semmif�le pigmenttel nem rendelkezik, a t�sk�i h�feh�rek, a szeme pedig piros. Hasonl�an n�z ki a ritka leuzist (sz�ntelen) s�n, melynek t�sk�i szint�n h�feh�rek, szeme azonban rubin vagy fekete sz�n�. N�h�ny m�s sz�nn�l sem egy�rtelm� a szem sz�ne, ilyenkor a ruby eyed (rubin szem�) vagy a dark eyed (s�t�t szem�) kifejez�ssel eg�sz�tj�k ki az alapsz�nt.

Snowflake/white

Akkor nevez�nk egy s�nt snowflake-nek, ha t�sk�inek 30-70%-a feh�r. A snowflake (h�pehely) elnevez�s arra utal, hogy a s�ni �gy n�z ki, mintha most j�tt volna be a h�es�sb�l, �s havas lenne a h�ta. A snowflake ut�ni fokozat a white (70-95% feh�r t�ske), ilyenkor a s�n m�r eg�szen feh�rnek n�z ki, alig l�tszik az alapsz�ne. L�tezik m�g a double white (dupla feh�r) sz�nv�ltozat, ilyenkor a t�sk�knek maximum 5%-a sz�nes, maga a s�n gyakorlatilag teljesen feh�r.

Fontos tudni, hogy a snowflake/white/double white s�n�k sz�nesen sz�letnek, a b�r�k az alapsz�n�knek megfelel�en pigment�lt, �s t�sk�ik is csak t�bb h�naposan vesz�tik el eredeti sz�n�ket �s v�lnak feh�rr�.

Foltok

Vannak s�nik, amelyek nem egys�gesen egy sz�n�ek, hanem kisebb-nagyobb feh�r foltokkal tark�tottak. Ezeket alapvet�en pintonak nevezz�k. Ha nagyobb, �sszef�gg� feh�r ter�letek tal�lhat�k a s�n�n, akkor az tobiano pinto, ha mindehhez a s�nnek piros, rubin vagy r�zsasz�n szeme van, akkor reverse pinto. El�fordulnak felem�s szem� s�n�k, ezeket odd eyed-nak nevezik. A s�ni arc�n is megjelenhetnek foltok, ilyenkor a spotted face (foltos arc�) vagy a split face ("has�tott" arc�) kifejez�st haszn�lj�k. El�fordul, hogy a s�nr�l teljesen hi�nyzik a maszk, ilyenkor white face-nek (feh�r arc�) h�vjuk �ket. Megk�l�nb�ztetik tov�bb� azokat a s�niket, amelyeknek a homlokt�sk�i feh�rek, �n. b�bit�juk van; ezeket n�met ter�leten wei�pony-nak h�vj�k, angolul a with white headspines (sz� szerint "feh�r fejt�sk�kkel") kifejez�ssel jel�lik.

Forr�s: www.tuskevar.eu

 vissza